Hogy ne meszeljünk…

Azzal nyugtatom magam, hogy nem születünk ezermesternek. Arra már nincs mentség, hogy hajlamosak vagyunk csak úgy ukmukfukk belekezdeni a ház körüli munkákba. Így történt ez a ház kimeszelésénél is. Megvettük a kültéri meszet, és indult is a munka. Előtte kijavítgattuk a hibákat, majd portalanítottuk a falat, no legalább ezt megtettük…:) Hozzáteszem, a ház már volt meszelve, kb 2 éve utoljára, tehát nem ez volt az első meszelése.
Majd nyakig belevetettük magunkat a ház kicsinosításába. Kicsit fura volt, hogy miért olyan sűrű a mész állaga, de  gyorsan meg is nyugtattuk magunkat, mert szép volt a felülete. Nagyon jól takart…
A grafikákat barátnőm, László Zsuzsi készítette, itt bővebben is olvashattok Róla.
Több óra elteltével kiállítottuk családot a ház elé, és együtt csodáltuk munkánk gyümölcsét. Ismered az érzést ugye? Mikor kis kezeddel dolgozol valamin, és elégedetten szemrevételezed, mennyire jól sikerült!
No, ez az elégedettség nekünk kb 10 percig tartott… Mert akkor megláttuk, hogy repedezik munkánk gyümölcse. Először reménykedtünk benne, hogy csak rosszul látunk valamit, de nemsokára már nyilvánvalóvá vált, hogy ezt elszúrtuk, mert az egész mállott lefelé. Én a sírás határán álltam, férjem nyugtatgatott, hogy biztosan lehet tenni valamit. Jött a gugli, de nem találtunk semmi hasznosat, így végső elkeseredésemben átmentem a szomszéd bácsihoz, aki nyugdíjazása előtt festő-mázoló mesterként dolgozott. Igazából el sem kellett mondanom mi történt, Ő már válaszolt:
” Láttam, hogy nem csinálják jól. Meszelés előtt le kellett volna alapozni, és a mész olyan sűrű volt, hogy megállt benne a kanál is. Azt vízzel kellett volna hígítani…Ezt most le kell kaparni mind…….”
 Ő látta..:) .Hát, én kedvesen csak megköszöntem a jó tanácsokat…
Hiszem, hogy nevelő célzattal nem szólt, csak azt szerette volna elérni, hogy tanuljunk a saját hibánkból….:)))
Amúgy szomszéd bácsit nagyon kedveljük, mindig nagyon aranyos velünk.
Node túlesve ezen a “megrázkódtatáson”, elkezdtük lekaparni a felhordott meszet, majd pihentettük pár hetet a dolgot. Mikor ismét kedvet kaptunk a munkához, nekiálltunk újra.
Mélyalapozóval lealapoztuk az egész falat, majd vízzel jócskán hígított / majdnem tej állagú / mésszel átkentük úgy emlékszem 3x. Azóta több mesterember véleményét kikértük, és megtudtuk, hogy minden 1 évnél régebbi meszelésű falat /főleg kültéren/ le kell alapozni újrameszelés előtt.
Hát, ismét tanultunk valamit. Így utólag már nevetünk ezen az egész történeten, de megfogadtuk, hogy legközelebb csak úgy vágunk bele hasonló munkákba, hogy előtte jól felkészülünk. Persze tuti nem így lesz, tehát biztosan számíthattok még mit hogyan ne tegyünk bejegyzésre…:)
Köszönjük a szépséges illusztrációkat László Zsuzsi barátnőmnek. Az Ő blogját is nyomon követhetitek, ha ide kattintgattok.
Julia

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Katalin Tóth says: (előzmény @Falusi Libák)

    köszönöm4 utána nézek. 🙂

  2. Falusi Libák says: (előzmény @Katalin Tóth)

    Szia,

    Festékboltban kapható mész alá való alapozó. Húúú, kidobtuk már a dobozát sajnos, de tuti tudnak segíteni egy szakboltban.

  3. Katalin Tóth says:

    szia! arra lennék kíváncsi, hogy mivel alapoztátok le a házat? most szeretnénk nekikezdeni, illetve ha majd már beköszönt a tavasz. eddig senki nem beszélt nekünk alapozásról.megijedtem kicsit. előre is köszi a választ! 🙂 Kati

  4. Katalin Tóth says:

    elég régi bejegyzést sikerült találnom, de talán azért még kapok választ! nagy szükségem lenne rá. 🙂
    mi most készülünk meszelni kívül-belül parasztházat. kicsit megijedtem én is, a blogot olvasva.
    mivel alapoztátok le a házat?
    előre is köszi a választ! 🙂

  5. Mi a hétvégén festetünk diszperzióval. Meszelés lett volna de azt inkább kihagytuk, mert arról nincs tapasztalat.Így viszont szinte az egész konyha falat le kellett kaparni, mert a henger leszedte az előző mész réteget.Szóval mi sem jártunk túl jól. :-)A grafika nekem is tetszik!

  6. Gudi says:

    először találkoztam blogbejegyzésben grafikával. nagyon szupi! így tovább!

  7. Anonymous says:

    László Zsuzsi nevével már találkoztam…és valamelyik munkájával. Milyen kicsi a világ.Szuper illusztráció, és a blog is szuper! Maradok:)

  8. Köszönjük Zsuzsi nevében!:) Átadom!

  9. Anonymous says:

    Tényleg nagyon szépek ezek a grafikák, gratulálok!

  10. Anonymous says:

    De jók ezek a grafikák! Még ilyet!

  11. Szilvai says:

    Ó, a régi szép meszelések és meszes festések! Anyám képes volt öreg szakikkal leállni vitatkozni, hogy mennyi bécsi fehér és budai föld kell a keverékbe, és hogy kell-e bele kis olajat tenni, meg hogy a legjobb harisnyán átszűrni előtte….

  12. Annyi publikus, hogy egy Duna menti kis faluban.:)

  13. Kati says:

    :DD ez a hűbele-liba hozzáállás nagyon ismerős, sajnos nálam sem mindig hoz pozitív eredményt:)) Az publikus, hogy melyik faluban libultok?Kati

  14. Jaj, nem akartam! 🙂 Vödrös mész volt. Mi akkor megtudtuk, ha 1 évnél régebbi az előző meszelés, kell az alapozás. Amúgy az alapozás nem egy nagy munka, és megéri.

  15. Garhof says:

    Kérdezhetek? Vödrös mész vagy Ti kevertétek? Mi most készülünk meszelni, vödröst vettünk, csináltam egy próba meszelést, minden alapozás nélkül, de most a frászt hoztad rám…


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!