Őszintén szólva még sosem készítettem ősszel koszorút. Valahogy ez mindig olyan karácsonyi dolog volt nálam. De most, hogy készen lett a vörös ajtó, úgy gondoltam megpróbálom. A szomszéd utcában terem egy bogyós fa, mint utólag a gugliból megtudtam madárberkenye a neve. Szedtem róla bogyókat, a virágosnál vettem vékony drótot, piros madzag kellet még hozzá, a kertből szereztem borostyán leveleket a díszítéshez, és ennyi.
A dróthoz fogtam a madárberkenyét a borstyánlevelekkel, és madzaggal elkezdtem átkötni.
Ez csináltam addig, amíg meghajlítva már egy pofás kis koszorút kaptam. Egyáltalán nem bonyolult mutatvány!
Végén a madzagot jól elkötöztem, a drótokat egymásba tekertem, ez így jól meg is tartja a koszorút.
Nagyon tetszik, jol mutat. En is szoktam ilyeneket kesziteni, nekem az a tapasztalatom, hogy eleg hamar elszarad, akkor nem ilyen szep. Lehet, hogy en csinalok valamit rosszul. 🙂
Nagyon vidám, öröm lehet hazajönni.Eszter