Legfőképpen a férjemé, úgyhogy évek óta keresem, kutatom a legfinomabb, legegyszerűbb, leggyorsabb receptet. Egy ősrégi Nők Lapjában találtam meg Anyósomnál.
Ez nem a búzadarás változat hanem liszttel készül, és ez az az állag, íz amit kerestem!!! Megtaláltam végre! Szeretem a régebbi lapszámokat átlapozgatni, olyan jó kis receptekre lehet bukkanni……
Szóval :
2 dl tejet 3 tojássárgájával, 1 csomag vaníliás cukorral, 13 dkg liszttel, 5 dkg barnacukorral összekutyultam. Másik tálban a fehérjéket pici sóval és porcukorral kemény habbá vertem fel. Az első kutyulmányhoz tettem óvatosan a habot.
10 dkg vajat felmelegítettem serpenyőben, és amikor már forró ( de nem serceg ) beleöntöttem a tésztát. Nem túl alacsony, de nem is a legmagasabb hőfokon tettem ezt. Kb 6-8 percig hozzá sem nyúltam, vártam, hogy az alja úgymond egy réteggé legyen. A színe aranybarna volt, itt-ott barnásabb foltokkal, de ez nem baj!!! Nem kell, hogy sikerüljön és nem is fog…..de próbáltam az egészet megfordítani, mint a palacsintát. Ha sikerül, ügyes vagy! :-)) Szóval fordítás után fakanállal elkezdtem nagyobb, rusztikusabb darabokra törögetni, és amikor már egyáltalán nem nyers a tészta, már el is készült!!!
Sárgabarack és kökény lekvárral ettük, porcukorral a tetején. Aki szereti bele a mazsolát az tehet hozzá, mi nem vagyunk oda érte.
Még annyit a történethez, hogy tegnap délelőtt egy adagot csináltam, mert éppen 3 db tojás volt itthon (már itt erősen elégedetlenkedtek a fiúk, hogy nem elééééééééééééééééééég!). Délutánra be kellett ígérnem egy dupla adagot, úgyhogy irány a bolt, tojásbeszerzés és egyszerre dupla adag bekeverés, elfogyás, elpusztítás újra! :-)))
Jó étvágyat kívánok !
Sok szeretettel :
Julie